ehúsvét2020

„Valóban feltámadt az Úr!”
Lk 24,34

2020. 04. 12., Húsvétvasárnap

Mert mit sem ér az ábránd és a kultusz, ha valósággá nem válik hitünk! Majd ha szívünkben feltámadott Krisztus, Akkor támad fel Krisztusban szívünk!

— Bajor László: SZÍVEDBEN KELL FELTÁMADNIA! (részlet)

Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.

Jn 20,1-9

A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!”

Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen.

Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.

még több napi olvasmány az igenaptárban

Idő és életkérdés

Most már tudom azt, amit eddig is tudnom kellett volna: az ima nem időkérdés.

Az ima életkérdés: élsz, tehát imádkoznod kell. Élsz, Urad teremtett. Kezenyoma rajtad. Szolgálatára lettél. Függésed elismerése és mélyen átérzett tudata már imádság.

Élsz, elvesztett életedet Megváltód visszaadta. Érték lettél. Jézus áldozatának vércseppje rajtad, imádság az Atyához.

Ne felejtsd, nincs két különálló rend: természetes és természetfeletti. A kettő egy: isteni rend. És ebben minden örökkévaló érték: anyag és szellem együtt van.

Számolj okosan, bölcsen, nyugodtan, hidegen, mint a kalmár, és őszintén, mint a magányba rántott lelkiismeret.

Lábad a földön áll, de homlokod az ég felé tekint: lábad elvezet a földi utak ösvényein ezer látnivaló és millió esemény közé – de ugye tudod, hogy mindig, mindenütt az Isten fogadott fia vagy? És ugye látod, hogy minden, mindenütt Isten-Atyád felé mutat mint valóság, jel, gondolat, szimbólum, imádság?

Istent keresse, nézze, figyelje, szeresse életed mindig egyszerűen és magátólértetődően. Az ima nem az idő kérdése, az ima az élet kérdése.

Életre csak élet felel: a mindenség és benne te, az Isten szeretetének revelációja, megnyilvánulása. Életre csak élet felel: feleld vissza, hogy Istenben visszanyíló szeretet vagy; életed oda nyílik, ott virágzik és gyümölcsöt csak színe előtt terem.

Az ima nem idő kérdése, az ima életkérdés. Ha tudsz, imádkozz és elmélkedj sokat. Temesd bele időd Isten dicsőségébe. De ezentúl is tudd: hogy maga az élet is imádság. Mindaz, ami benned élet, az ima is, ha életed vallja és kimondja, hogy mindaz, ami benned élet, Istené.

Imádkozni annyi, mint lelkünket Istenhez emelni. Emeld oda és mindig, mindenütt maradj vele: ez az Imádság.

Korábbi napok

Az Atya a tenyerén tart minket. A halállal áttesz bennünket a másik...

Panaszkodhatunk-e bajaink miatt, ha feltekintünk Krisztus keresztjére?

A szeretet az a vörös szőnyeg, amelyen Isten kegyelme jön felénk.

Mutasd az összes napot!

Aki a böjt idejét komolyan veszi

– Szent Ágoston gondolatai szerint –

Böjtölteti szemét:

hogy felesleges dolgokat ne nézzen – azt nézi, olvassa, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti száját:

hogy ne beszéljen sértő vagy csúnya szavakat – jó szóval él, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti fülét:

hogy felesleges hangot, rossz beszédet ne hallgasson – a jó szóra és a csendre figyel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti ujjait:

hogy ami nem fontos, azzal ne dolgozzon – kötelességeit végzi el, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kezét:

hogy ne bántson vele másokat – segítő kezet nyújt, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti lábát:

hogy ami nem fontos, azután ne futkosson – jó ügyekben jár-kel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti nyelvét:

hogy ne mindene az evés legyen – kevesebbel is megelégszik, és azt is megosztja másokkal, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti gondolatait:

hogy hiábavalóságokon ne gondolkozzon – Isten megismerésén gondolkodik, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kedvét:

hogy ne panaszkodjon, és bánatos „képét” ne kelljen másnak nézni – jókedvűen él, amitől jobb ember lesz.