Szentséglátogatás
A Szentséglátogatás mindig érdekes, hiszen Isten sohasem unalmas. Legföljebb mi vagyunk unottak.
A Szentséglátogatás mindig érdekes, különösen estefelé a csendes templomban, amikor már a közös esti ima hangja is elnémult.
Jó odahúzódni az Oltár közelébe és arra az Áldozatra gondolni, amelyet reggel bemutattak és másnap reggel majd újra bemutatnak. Közel tudni magunkhoz a hitvallókat, a szüzeket és a vértanúkat, akiknek a miséit mondják. A kelyhet és a paténát, amelyen Krisztus pihent felajánlott életünkkel.
Az oltárszekrényt talán nem is lehet látni a félhomályban. De ott van. Jobban, mint a pirosló örökmécses, ez az édes, libegő kis láng, amely olyan, mint egy szív áhítatos szerénysége és titokzatos ujjongása.
Az Oltárszekrény ott van és benne Jézus.
Gondolj a Királyodra, aki nem olyan, mint a letűnt királyok. Most is uralkodik és ismeri népét. Személy szerint számontart mindenkit: téged is, engem is. Akármikor fogad: erre szívesen ráér. Mindenre ráér: az égben lenni, a földön lenni, ítélni odaát és a világot fönntartani, lakni millió helyen és millió szívben. Téged hallgatni is ráér.
Olyan szívesen, hogy kíváncsi rád, és mintha nem volna jobb dolga, sóhajaidat akarja hallgatni.
Gondolj hát Reá, beszélj Vele, mondd meg Neki, mit gondolsz Róla. És azt is mondd el, amit jónak látsz az elmondásra.
Imádkozz! Az ima: imádás, hála, könyörgés, engesztelés, szeretet. Életünk vallomása ezer alakban.
Igen, próbálj kicsit beleszeretni Istenbe. Szeresd az igazi szerelem magamegfeledkezésével, önzetlenségével, rajongásával és tisztaságával.
Az idő nem kérdés. Ilyenkor repülnek az órák, de egy perc alatt is sokat lehet mondani.
Imádkozz Hozzá, beszélgess Vele és könyörögj mindenkiért.
Az is lehet, hogy szavad nem jut az ajkadig és lelked valami édes, tiszta békébe merül.
Az is lehet, hogy fáradt vagy, gondterhelt és fáj a térded. Fontos, hogy eljöttél: itt vagy és itt van Jézus.
Ő és te, ketten elegen vagytok ahhoz, hogy megszeresd, amit ez a szó jelent: Szentséglátogatás.