lelki készület
enagyböjt2020

„Elég neked az én kegyelmem!”
2Kor 12,9

2020. 03. 20., péntek (3. hét)

Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal. Csak Isten töltheti be azt, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva.

— Blaise Pascal

Isten az egyetlen Úr: szeressük őt mindennél jobban!

Mk 12,28b-34

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?”

Jézus így válaszolt: „Ez az első: »Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!« A második hasonló ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!« Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres áldozatnál.”

Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten országától.” Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.

még több napi olvasmány az igenaptárban

Térdeplő

Vonulj a magányba, hogy együtt lehess az Istennel!

Azt a lelki élelmet kell megkapnod Tőle, amely táplál és erősít, hogy istenfiúi életedet hűségesen élhesd a világban.

Életed színpada változó: valami asztalféle munkára, valami ágyféle alvásra, valami térdeplőhely imára mindig adódik.

A térdeplő lehet szobád bútordarabja, de lehet a padló, a puszta föld is.

És ha nincs időd megállni, vándorlásaid közben, járműveken s kétlábon haladva is mehetsz úgy, hogy a lelked térdepeljen.

Amikor térdeplőt mondasz, imára gondolj, – az ima a fontos.

A térdeplő egyenesen az imára készült, – de neked az élet maga is imára készült.

Imádkozz a madarakkal, a hajnallal és az alkonyattal; imádkozz az Egyházzal, imádkozz azok helyett, akik nem akarnak imádkozni, imádkozz azokért, akik szeretnének, de nem tudnak imádkozni.

Maradj mindig az Isten közelében a zajgó nagyváros utcáin és kint a csendes mezőn, munkád és beszélgetések közben. A szemed Őt keresse minden feléd jövő tárgyon és emberen, önmegtagadásod testednek szüntelen imája legyen. Szíved érezzen sokat és mindig Isten felé érezzen.

Vannak órák, amikor külön, négyszemközt akar beszélni veled.

Te szeretnél sokat tudni Róla: csukd be a könyveket, lehunyt szemmel várd az elmélkedés csendjében, eljön és beszél veled.

Ha eljön, ülj melléje, keveset kérdezz és sokat hallgasd Őt. Minden szava fontos, – hallgasd némán, Ő halkan beszél.

Az elmélkedésnek sok kellékét sorolják fel azok, akik az ima elméletével foglalkoznak. Te beszélj tapasztalatból és ne feledd soha: az elmélkedés egyszerű társalgás az Úrral – társalgás addig, amíg Ő át nem veszi a szót.

Korábbi napok

A szeretet természeténél fogva készséges és engedelmes...

Higgy az élet örök igazságaiban, mert ezek sosem változnak! Ez az út...

A megbocsátás az a kulcs, amely kinyitja a harag ajtaját és a gyűlölet...

Mutasd az összes napot!

Aki a böjt idejét komolyan veszi

– Szent Ágoston gondolatai szerint –

Böjtölteti szemét:

hogy felesleges dolgokat ne nézzen – azt nézi, olvassa, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti száját:

hogy ne beszéljen sértő vagy csúnya szavakat – jó szóval él, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti fülét:

hogy felesleges hangot, rossz beszédet ne hallgasson – a jó szóra és a csendre figyel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti ujjait:

hogy ami nem fontos, azzal ne dolgozzon – kötelességeit végzi el, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kezét:

hogy ne bántson vele másokat – segítő kezet nyújt, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti lábát:

hogy ami nem fontos, azután ne futkosson – jó ügyekben jár-kel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti nyelvét:

hogy ne mindene az evés legyen – kevesebbel is megelégszik, és azt is megosztja másokkal, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti gondolatait:

hogy hiábavalóságokon ne gondolkozzon – Isten megismerésén gondolkodik, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kedvét:

hogy ne panaszkodjon, és bánatos „képét” ne kelljen másnak nézni – jókedvűen él, amitől jobb ember lesz.