lelki készület
enagyböjt2020

„Elég neked az én kegyelmem!”
2Kor 12,9

2020. 03. 25., Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Istenben hinni azt jelenti, hogy átadjuk neki a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket is. Az egész életünket a szeretet szolgálatába állítjuk.

— Simon András

Isten feltárta örök tervét Mária előtt, hogy őt választotta a Megváltó anyjának.

Lk 1,26-38

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt.

Az angyal belépett hozzá és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”

Ennek hallatára Mária zavarba jött, és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.

Az angyal azonban folytatta: Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!

Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?”

Az angyal ezt válaszolta neki: „A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.”

Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerinti”

Ezután az angyal eltávozott.

még több napi olvasmány az igenaptárban

Áldozat

Az élet pillére az áldozat, és aki nem veszi ki belőle a részét, ember nem igen lehet.

Bizonyos, hogy nem vagyunk önmagunkért. Az Istenért vagyunk, aki felszólít bennünket, hogy segítsük el egymást Hozzá.

Ez a segítés nem is olyan egyszerű. Tudja az, aki megkísérelte. Számolnunk kell önmagunkkal. Ki az, aki munkájának végcélját nem önmaga megdicsőítésében látja? Nos, ezért nincs fogalmunk az áldozatról.

Az áldozatra a mindenkori példa az anya marad, aki alig tudja, hogy él, alig, hogy szép és fiatal, alig, hogy csak ad és semmit sem vár. Az anya, aki soha nem dicsekszik azzal, hogy feláldozza az életét. Eszébe sem jut, hiszen az csak természetes! Akkor is, ha férje rossz és fiai hálátlanok.

Fel kell áldozni mindent, egyszerűen, nyugodtan, éppen úgy mosolyogva, mint a jelentéktelen ügyek intézése közben szokás. Úgy kell tenni, mint az a Szimbolikus Pelikán, aki felvágja a mellét, hogy vérével táplálja övéit.

Hogy hol és milyen körülmények között történik ez, az lényegtelen. Végeredményben úgyis a Kereszten történik, mint a Szimbolikus Pelikán valóságos áldozata. A kereszt pedig fáj és megörvendeztet: ez az áldozat jutalma.

Korábbi napok

A „véletlen” az, amikor Isten úgy dönt, hogy névtelen kíván...

Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek...

Keresd és vedd észre a csodákat magad körül. Kifáradsz, ha csak...

Mutasd az összes napot!

Aki a böjt idejét komolyan veszi

– Szent Ágoston gondolatai szerint –

Böjtölteti szemét:

hogy felesleges dolgokat ne nézzen – azt nézi, olvassa, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti száját:

hogy ne beszéljen sértő vagy csúnya szavakat – jó szóval él, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti fülét:

hogy felesleges hangot, rossz beszédet ne hallgasson – a jó szóra és a csendre figyel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti ujjait:

hogy ami nem fontos, azzal ne dolgozzon – kötelességeit végzi el, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kezét:

hogy ne bántson vele másokat – segítő kezet nyújt, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti lábát:

hogy ami nem fontos, azután ne futkosson – jó ügyekben jár-kel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti nyelvét:

hogy ne mindene az evés legyen – kevesebbel is megelégszik, és azt is megosztja másokkal, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti gondolatait:

hogy hiábavalóságokon ne gondolkozzon – Isten megismerésén gondolkodik, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kedvét:

hogy ne panaszkodjon, és bánatos „képét” ne kelljen másnak nézni – jókedvűen él, amitől jobb ember lesz.