lelki készület
enagyböjt2020

„Elég neked az én kegyelmem!”
2Kor 12,9

2020. 03. 21., szombat (3. hét)

Még ha azt látnád is, hogy más nyíltan vétkezik, vagy valami nagy hibát követ el, akkor sem kellene magadat nála jobbnak gondolnod: hiszen nem tudod, meddig tudsz megállni a jóban.

— Kempis Tamás

Aki magát megalázza, azt dicsőségre emelik.

Lk 18,9-14

Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta:

„Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.

A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van.«

A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: »Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!«

Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”

még több napi olvasmány az igenaptárban

Tengerparton

Kavicsot találtam a tengerparton, amikor megálltam nézni a dagályt.

Lassan, ünnepi hömpölygéssel áradt a víz a part felé. Az orgona jutott eszembe, amely ünnepi miséken dicséretedre hív, Uram.

Ömlöttek a hullámok, fehér habfodruk felcsapott: ilyen az imádságon is a hit ezüstfehér színe, – jutott eszembe.

És amint így álltam egy kis emelkedésen, a tenger vize lassan elöntötte az árkokat, a felhasogatott barna partot.

Lábam előtt feküdt valami. A víz görgette erre. Fölvettem. Zöld tengeri kavics volt.

És eszembe jutott, hogy ez a kerek, zöld tengeri kavics valaha formátlan kődarab lehetett. De a tenger Vize érdességét elsimította.

Eszembe jutott, hogy én is kődarab vagyok és Te vagy a tenger és ha akarod, érdes felületemet elsimíthatod.

És kezedbe vehetsz, mint én a kavicsot. És elvihetsz házadba, mint én kezembe veszem és elviszem házamba a kavicsot.

A tenger zúgott. Nőtt a dagály. Vízimadarak keringtek a hullámok fölött.

A vizet néztem. A kavicsot. És Rád gondoltam, Uram.

Azt hiszem, imádkoztam.

Korábbi napok

Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem...

A szeretet természeténél fogva készséges és engedelmes...

Higgy az élet örök igazságaiban, mert ezek sosem változnak! Ez az út...

Mutasd az összes napot!

Aki a böjt idejét komolyan veszi

– Szent Ágoston gondolatai szerint –

Böjtölteti szemét:

hogy felesleges dolgokat ne nézzen – azt nézi, olvassa, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti száját:

hogy ne beszéljen sértő vagy csúnya szavakat – jó szóval él, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti fülét:

hogy felesleges hangot, rossz beszédet ne hallgasson – a jó szóra és a csendre figyel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti ujjait:

hogy ami nem fontos, azzal ne dolgozzon – kötelességeit végzi el, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kezét:

hogy ne bántson vele másokat – segítő kezet nyújt, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti lábát:

hogy ami nem fontos, azután ne futkosson – jó ügyekben jár-kel, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti nyelvét:

hogy ne mindene az evés legyen – kevesebbel is megelégszik, és azt is megosztja másokkal, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti gondolatait:

hogy hiábavalóságokon ne gondolkozzon – Isten megismerésén gondolkodik, amitől jobb ember lesz.

Böjtölteti kedvét:

hogy ne panaszkodjon, és bánatos „képét” ne kelljen másnak nézni – jókedvűen él, amitől jobb ember lesz.