TEMPLOM | a Szegedi Dóm bemutatása
A TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE
1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát:
a házak 95%-a elpusztult.
A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében
ünnepélyes fogadalmat tettek:
hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom
teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni.
Az
eredeti terveket Schulek Frigyes
készítette, forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus
terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a
Foerk Ernő-féle tervek
alapján kezdték el 1913-ban.
A Dóm helyén korábban a
Szent Demeter templom
állt. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani,
ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A
Dömötör torony
-ról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged
városának legrégebbi műemléke;
ma is látható
a város felőli torony előtt a Dóm téren.
1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, melybe pergamenre írva helyezték el
a templom alapokmányát.
a Dóm alapkövébe elhelyezett okmány zárlata
Álljon ezen templom az Isten dicsőségére, Szeged város lakóinak lelki javára és a magyar építőművészet
díszére végtelen időkig. Kialakulandó fenséges kupolája és égre meredő két tornya hirdesse messze vidéknek Szeged városa
római katolikus lakói hithűségét, összes polgárainak lelkesedését és áldozatkészségét. Áldozatkész kegyúr város s a buzgó
hívek állandó gondozása mellett sem állagán, sem berendezésén ne vegyenek erőt az idő viharai, hogy fönséges íve alatt Szeged város
és környékének számtalan egymásután következő nemzedéke imádkozhassék a Mindenható és örökkévaló Istenhez a Hazáért,
Királyunkért, vallásunkért, Szeged város haladásáért és népének boldogulásáért.
Az építkezés azonban nem sokkal ezután a világháború
miatt néhány évre leállt. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg
a Szózat szavaival:
„Az nem lehet, hogy annyi szív
|
hiában onta vért 1914-18”.
A háborút követően csak
1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az
ünnepélyes templomszentelésre
1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya
Búcsúi ünnepe: október 8.
A TEMPLOM ALAPRAJZA
ÉPÍTÉSZETI ADOTTSÁGOK
a templom méretei:
A szegedi Dóm az egyetlen, a XX. században épült székesegyház Magyarországon.
- a torony magassága: 81 m
- a kupola külső magassága: 53,6 m
- a templom legnagyobb külső hossza: 80,8 m
- szélessége a kereszthajónál: 51 m
- legnagyobb harangjának súlya: 8537 kg
a templom főhomlokzata:
A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy
angyalok által közrefogott kereszt
áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a
pápaság
és a
királyság
jelképe a két koronás alak. Az oromzaton egy
görög kereszt
látható, szárain az evangélisták jelképeivel.
A kereszt alatt helyezkedik el a nagy
rózsaablak,
tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt,
márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a
Magyarok Védasszonyának márványszobra,
Tóth István szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a
tizenkét apostol mozaikképe
fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega,
a görög abc első és utolsó betűje zárja le.
A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a
magyar koronát
és a
pápai tiarát.
A főkapu két vörösréz szárnyát 12-12
Ószövetségi
és
Újszövetségi
jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon
Szent Gellért szobra
áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak
Kapisztrán Szent Jánost
ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő
Szent István
és
Szent László
szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet:
Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert.
A templom két oldalbejárata a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal:
„Venite adoremus”
- „Jöjjetek, imádjuk!” illetve
„Vae victis”
- „Jaj a legyőzöttnek!”.
A TEMPLOM HARANGJAI
A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya
és a Szent Imre harang. Mivel az eredeti Szent Teréz harang megrepedt, újat kellett helyette öntetni,
amelyet 2003. áprilisában szenteltek fel.
A Dóm legnagyobb harangja, a
Hősök harangja vagy Szent Gellért harang
egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a
budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze két alkalommal szólal meg:
- - a szegedi nagyárvíz évfordulóján és
- - a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.
| harang neve |
öntés éve |
súly |
átmérő |
hangolás |
| Lélekharang |
1921 |
250 kg |
73 cm |
C 2 |
| (új) Szent Teréz |
2003 |
580 kg |
98 cm |
Asz 1 |
| Magyarok Nagyasszonya |
1996 |
1020 kg |
120 cm |
F 1 |
| Szent Imre |
1927 |
2669 kg |
165 cm |
C 1 |
| Szent Gellért |
1927 |
8537 kg |
245 cm |
F 0 |
TOVÁBBI KÉPEK A TEMPLOMRÓL
Még több képet talál templomunkról honlapunk GALÉRIA menüpontjában!
megnézem a képeket...
