Szeretettel köszöntjük a
S Z E G E D - Belvárosi Római Katolikus Plébánia
h o n l a p j á n

TEMPLOM | nyitvatartás, miserend, gyóntatás

NYITVATARTÁS

A sekrestye nyitvatartása a fenti időpontokon túl a templomban zajló rendezvényekhez, szertartásokhoz igazodik.

A sekrestyében is intézhető hivatali ügyek:

MISEREND

GYÓNTATÁSI REND

A Szegedi Dómban minden nap a szentmisék kezdetétől van lehetőség a szentgyónás elvégzésére: hétköznap és szombaton 18 órától, vasárnap fél 9-től, 10-től, fél 12-től és 18 órától.

Kivétel a hétfő, amikor csak a szentmise végeztével van erre lehetőség (amennyiben gyónási szándékunkat a sekrestyében jeleztük a miséző papnak.)

Előfordulhat, hogy – valamilyen okból – más napokon sincs a szentmise alatt gyóntatás. Ilyenkor szintén a miséző papnak kell jelezni a gyónási szándékot, aki rendszerint a mise végeztével tud rendelkezésre állni.

GYÓNTATÓINK:

TEMPLOM | idegenforgalom

Idegenforgalommal kapcsolatos kérdésekben
a Szeged - Csanádi Egyházmegye Püspöki Hivatalában lehet érdeklődni
az alábbi telefonszámon:

+36-62/420-932(122)

TEMPLOM | altemplomi urnatemető

Az ALTEMPLOMI URNATEMETŐ a Dóm tér felől, a DÓM LÁTOGATÓKÖZPONT bejáratán keresztül közelíthető meg. Hétfő szünnap kivételével minden nap 9-17 óra között látogatható.

2022-ben, halottak napja környékén a látogatási rend az alábbiak szerint módosul:

TEMPLOM | a Szegedi Dóm bemutatása

A TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni.

Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban.

A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör torony -ról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.

1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, melybe pergamenre írva helyezték el

Az építkezés azonban nem sokkal ezután a világháború miatt néhány évre leállt. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív | hiában onta vért 1914-18”. A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya
Búcsúi ünnepe: október 8.

A TEMPLOM ALAPRAJZA

ÉPÍTÉSZETI ADOTTSÁGOK

a templom főhomlokzata:

A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le.

A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A főkapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ószövetségi és Újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két oldalbejárata a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal: „Venite adoremus” - „Jöjjetek, imádjuk!” illetve „Vae victis” - „Jaj a legyőzöttnek!”.

A TEMPLOM HARANGJAI

A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. Mivel az eredeti Szent Teréz harang megrepedt, újat kellett helyette öntetni, amelyet 2003. áprilisában szenteltek fel.

A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze két alkalommal szólal meg:

• - a szegedi nagyárvíz évfordulóján és
• - a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.

TOVÁBBI KÉPEK A TEMPLOMRÓL

Még több képet talál templomunkról honlapunk GALÉRIA menüpontjában!

TEMPLOM | a Szegedi Dóm orgonája

ORGONÁNK TÖRTÉNETE

A Dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban. A diszpozíciót Geyer József organológus tervezte. Ez az orgona 5 manuálos és 99 regiszteres volt. A sípok nagy része a karzaton helyezkedik el, valamint tartozik hozzá egy ún. „távmű”, amely a kupolában kapott helyet.

1930-31-ben készült el a Karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán, játszóasztala pedig a templomtérben lett elhelyezve. Ez az orgona 2 manuálos és 25 hangzó regisztert tartalmaz. Érdekessége, hogy a pedálja Basszus-Diszkantra osztott.

1932-re megoldották, hogy a Karorgona a karzaton elhelyezett, 5 manuálos játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült teljes orgona lett Magyarország legnagyobb orgonája, illetve abban az időben Európa harmadik legnagyobb orgonája volt (a passaui és a milánói dóm orgonái után).

Tervbe volt véve még egy bővítés, mely a kriptában kapott volna helyet, de fedezet hiányában ez végülis nem készült el.

2002-ben a régi játszóasztal helyébe a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft új, elektronikus játszóasztalt készített, mely a korábbi három helyett 1000 hangszín-kombináció tárolását teszi lehetővé.

AZ ORGONA DISZPOZÍCIÓJA

KÉPEK A SZEGEDI DÓM ORGONÁJÁRÓL

TEMPLOM | adományok, felújítás

BANKI KAPCSOLATOK

Ha támogatni szeretné plébániánkat vagy programjainkat, az alábbi számlaszámok valamelyikén megteheti.
Ha konkrét programra szeretne adományozni, kérjük tüntesse fel a támogatási célt.

Előre is köszönjük támogatását,
melyet befizethet közvetlenül a Belvárosi R. K. Plébánia számlájára:

vagy alapítványunk, a PRO ORGANO ALAPÍTVÁNY számlájára:

PRO ORGANO ALAPÍTVÁNY

A Pro Organo Alapítvány 1992-ben jött létre alapvetően a következő célokkal:

1. A Szegedi Dóm orgonájának műszaki felügyelete, a folyamatos karbantartás és a felújítás szervezése.
2. Közreműködés a Dóm zenei életének fellendítésében, hangversenyek, bemutatók szervezésében.
3. A Dóm Énekkar működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a fellépések színvonalának emelése.
4. A Szegedi Dóm kulturális és építészeti értékeinek megőrzését szolgáló állagmegóvási, felújítási munkálatok támogatása.

ADÓ 1+1%-ÁNAK FELAJÁNLÁSA

Kérjük, rendelkezzen adója 1+1%-áról a Magyar Katolikus Egyház és a Pro Organo Alapítvány javára!

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011
A Pro Organo Alapítvány adószáma: 18450280-1-06

Személyi jövedelemadója 1+1%-áról való rendelkezését szja-bevallásával együtt vagy akár attól függetlenül is benyújthatja legkésőbb május 21-ig a NAV eSZJA oldalán.